Széktől székig – és: tovább 

A Cakó-animációkról

Exponálandó Cakó Ferenc művészetét — igencsak kevés az alábbi szöveg. Talán bocsánatos ez, mert fülszövegre hajaz.

Korábbi amatőrfilmje alapján született első professzionális műve, A szék c. tárgyanimáció. Alkot(ott) reklám- és sorozat-animációkat, egyedi mozi- és tévéfilmeket. Ad rem c. kísérleti filmje gyurma- és szénporanimáció. Különleges téreffektusokkal, megvilágításmóddal is a befogadó rácsodálkozását fokozza a Vízió c. bábfilm. Frusztráltságunk lételméleti kérdéseit egy várandós nő képzetáramlásával tolmácsolja a homokanimációs Kövek. Cakó gyerek-animációs figurái (Csali mese, Sebaj Tóbiás, Zénó stb.) játékos-humoros bájjal lepnek meg kicsiket és nagyokat. Az ún. felnőtt-animációk (pl. Ad astra, Hamu, Labirintus, Arc) jellemzője: poézis és filozófia. Bármihez (papír, báb, gyurma, homok, másvalami) nyúl is a szerző, azok továbbgondolni érdemes szituációkká nemesülnek. Munkái gazdagítják 3D-s multiplikációnkat (ld.: szakmai életrajz). A tervezést mindig saját maga jegyzi. Több ízben nyerte el a legrangosabb külföldi és hazai filmfesztiválok legfőbb díjait (ld: díjak, kitüntetések). 1988-ban az Ab ovo, 1995-ben A homok dala c. filmje képviselte a magyar animációt Cannes-ban.

A homokanimációt gyakran performance-ként adja elő itthon és világszerte. Belső forgatókönyv munkál Cakó fejében, hogy megelevenedjék az ujjaival pergetett homok, hogy artisztikus kompozíciókká váljon kamera nélkül. Vissza-visszabeszélő „plánok” kérnek improvizációkat, okkal s okozattal: homok és átszellemítő formálója szót értenek egymással! Ámulattal hangolódhatunk rá eme partneritásra. Várjuk az új, újabb metamorfózisokat — gyönyörűek és egyszeriek. Szimfonikus zenekarral együtt (néha CD-ről) mozgósítják emócióinkat a projektorral kivetített képek.

A homokanimációs filmek és a homok-show-k közti különbség lényegi. Változatlanul megismételhető virtuális mozgás kelt élményt az előbbieknél. Utóbbiak alakzatainak pazarlón változó és választékos mozgása viszont valóságos. Szép, látomásos képegymásutánok röviddel a megszületésük után múlnak el, örökre, helyüket további, hasonló teremtésfolyamnak adva át.

A művészeti csúcsokban bővelkedő pályakép legutóbbi filmjét édesapjának ajánlja a szerző: Érintés (2009). Újabb csúcs ez a homokanimáció (vö.: filmográfia). Tárgy-főszereplője egy négylábú támlásszék. Itt: ütős metafora. Égbemagasodó objektum, végtelent karcoló erő. Emberi életut(ak)at meghatározó, -nyomorító körülmények afféle monitorozó székóriása. Lehet, egyfajta sorstükör?

Cakó Ferenc eddigi alkotásai* filmtörténeti értékű nyomot hagynak a 8. művészet palettáján. Pompás, eredeti színeket. Varázslatos oeuvre ez. Kínálat nekünk, (film)nézőknek.

——

* Születésnapi köszöntés gyanánt pillantottam a 60 éves művész animációs munkásságára.

(Féjja Sándor, filmpszichológus) 

 

Cakó Ferenc 1950-ben született Budapesten. 1973-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán diplomázott, 1974 és 1991 között a budapesti Pannónia Filmstúdió munkatársa volt. 1977 óta rendez önálló filmeket. 1996-ban saját animációs filmstúdiót alapított C.A.K.Ó. Stúdió néven. 1996 óta tart élő homokanimációs előadásokat rangos nemzetközi eseményeken. 1997 óta a Magyar Iparművészeti Főiskola animációs szakának óraadó tanára. 2010 óta docens a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében. Könyvillusztrációval, valamint plakáttervezéssel is foglalkozik. Érdemes (1989) és kiváló művész (1999). Filmjei olyan rangos nemzetközi fesztiválok programjában szerepelt, mint Cannes, a Berlinalé vagy Annecy és többek között olyan díjakat nyertek, mint a krakkói Ezüst Sárkány-díj (1983); a Cannes-i Filmfesztivál rövidfilmes kategóriadíja (1988); Fipresci-díj, rövidfilmes kategóriadíj, Annecy (1983, 1989); az Oberhauseni Rövidfilm Fesztivál különdíja (1990); a San Francisco-i Fesztivál kategóriadíja (1991); Arany Medve-díj, Berlin (1994); KAFF fő- és kategóriadíja (1996, 1999).